Te mennyire beszélsz idegen nyelveket?
Forrás: angolozz.hu (felmérés)
Az idegennyelv-tudás fontossága - azon belül is elsősorban az angolé - megkérdőjelezhetetlen a mai világban. Éppen ezért tragikus, hogy mi magyarok sereghajtók (azaz utolsók) vagyunk a nyelvtudás tekintetében az Európai Unióban. Ez már önmagában is szomorú, ám engem még ennél is jobban aggaszt az, hogy az említett felmérések önbevallásos alapon működnek.
Így sajnos könnyen elképzelhető, hogy sokan olyan nyelvtudás birtokában nyilatkoznak úgy, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, amit nagy jóindulattal is nehéz a nullánál többre értékelni valójában. Ezek szerint a bizonyos bő egyharmadról (egész pontosan 35%-ról) feltételezhetjük, hogy egy részük valójában semmilyen idegen nyelvet nem beszél értékelhető szinten. Ez azonban nem feltétlenül a nyilatkozó hibája.
Először is a felmérések - mint az Eurobarométer is, de a legutóbbi magyarországi népszámlálás is - úgy teszik fel a kérdést, hogy az igen tágan értelmezi a nyelvtudás definícióját.
Ezért aztán olyanok is bátran jelölik meg azt a válaszlehetőséget, hogy beszélnek valamilyen idegen nyelvet, akik egy precízebben megfogalmazott kérdésre becsületesen elismernék, hogy a nyelvtudásuk igen korlátozott, és normál esetben ők maguk nem nyilatkoznának úgy, hogy beszélnek valmilyen idegen nyelvet.
Az Eurobarométer idegennyelv-tudást firtató kérdése konkrétan így hangzik:
"Which languages do you speak well enough in order to be able to have a conversation excluding your mother tongue?" azaz: "Mely nyelveken beszélsz annyira jól az anyanyelveden kívül, hogy azokon párbeszédet tudjál folytatni?" (A 2011-es népszámlálás sem fogalmazott sokkal precízebben: "Milyen nyelven képes másokat megérteni, és magát megértetni?")
Lássuk be, erre a kérdésre sokan pár tucatnyi mondat illetve kifejezés birtokában is rámondják, hogy ők beszélik az adott nyelvet ezen a szinten.
Itt gyorsan hozzátenném azt is a fentiekhez, hogy sok EU állampolgár igen szerencsés helyzetben van velünk szemben, mert az anyanyelvük hasonlít egy másik nyelvre, és így kis erőfeszítéssel meg tudják tanulni azt a másik nyelvet (vagy legalábbis hihetőbben füllenthetik, hogy beszélik azt). Gondolok itt például a csehül is beszélő szlovákokra (és visszafelé).
A másik probléma szorosan kapcsolódva az elsőhöz az, hogy egyáltalán mit lehet nyelvtudásnak tekinteni. Nos, ez az a kérdés, amelyben a nyelvoktató szakma sem egységes (körülbelül a kezdetek óta). A nyelvtudást ugyanis nem lehet pontosan definiálni, holott faramuci módon a szintjeit aránylag jól meg lehet különböztetni, és mérni is tudjuk. Nem mindegy azonban, hogy hogyan illetve mihez mérünk.
A laikusok szerinti nyelvtudás nem teljesen azonos a valós nyelvtudással. Értem ez alatt azt, hogy sokak akkor gondolják valakiről, hogy jól beszél egy adott idegen nyelvet, ha az illető folyékonyan beszél. (Minél kevésbé beszéli jól a szemlélő a szóban forgó idegen nyelvet, annál inkább nem tud semmi máshoz viszonyítani, mint a beszéd folyékonyságához.
Eddig tartott a felmérés, de a fentiek nem feltétlenül egyeznek meg a mi véleményünkkel. :)
A 15 perces, ingyenes szintfelmérőnkön inkább azt tapasztaljuk, hogy a jelentkezőink inkább alábecsülik a saját tudásukat... Kevesebbet mondanak, gondolnak, vagyis szerények.
Gyere el, és mérd fel saját szinteted nálunk, hogy tisztább képet alkothass a haladási ütemedről! Tanulási stratégiákkal is tudunk segíteni.